Ez a kérdés minden esetben nagyon nehéz.
Abban a korban élünk, amikor ez már döntés kérdése is lehet. Nem kényszerülünk és nem kényszeríthetünk senkit arra, hogy benne maradjon egy kapcsolatban amiben ő már nem boldog, nem tud kiteljesedni esetleg méltatlan helyzetben kell élnie.
Nem!
Viszont könnyelműen, éppen az aktuális kedvünkhöz igazítva döntést hozni sem átgondolt, felelősségteljes viselkedés.
Már egyre kevésbé fontos megjavítani azt ami elromlott, könnyebb inkább lecserélni.
Könnyebb a másikat hibáztatni és igen, könnyű okokat keresni arra, miért dobjuk el azt, aki egykor a világot jelentette.
De vajon ha arra koncentrálnánk hogy mi, mit tehetünk meg azért hogy jó legyen? Miben kell nekünk fejlődnünk? Mi mit rontottunk el?
Akkor talán meglátnánk, nem csak a másikon múlik. Belátni a hibáinkat és fejlődni erény.
Igen, sajnos, van olyan helyzet is amikor a legjobb döntés a válás. Ha csak egyedül küzdünk szembeszélben, a másik oldalról érdektelenség és vádaskodás árad csak, nem kérdés, nem kell így élni.
Hová tart most a világ? Elfelejtünk küzdeni, elfelejtünk szeretni, de elvárásaink vannak….